Beszéljünk egy kicsit a kapukról- Méretek és típusok, amiket érdemes ismerni vásárlás előtt

A kerítés és kapu telepítése a házépítés mellett a telekfejlesztés egyik legfontosabb eleme. A kerítések ráadásul nagyban növelik ingatlanunk értékét is. És ki látott már kapu nélküli frontkerítést?

Nem hibáztathatunk senkit azért, mert a kapu választást elintézi annyival, hogy illik a kerítéshez. Kétségkívül ez egy nagyon fontos szempont, viszont a kapukban sokkal több van ennél. Egyrészt sokkal nagyobb használatnak vannak kitéve, mint maga a kerítés, másrészt a telek sajátosságai meghatározhatják a típust, amit választunk, a pénztárcánkról nem is beszélve.

Tehát most alaposabban végigjárjuk, milyen tényezőket kell figyelembe venni, ha kaput választunk.

Leggyakoribb kaputípus a szárnyas kapu, mely egy tengelyen fordulva nyílik. A szárnyas kapu lehet egyszárnyú vagy kétszárnyú. Míg az elsőt gyalogos közlekedésre szánjuk, addig a másikat inkább autófeljáróhoz telepítjük. Ez eddig nagyon egyértelmű.

Azonban mielőtt már szaladnánk is kétszárnyú kaput venni, térjünk rá egy kicsit a méretekre. Meglepő de nem mindenki tudja, hogy a kapu nem nyílhat az utca felé. Ebbe sokszor nem gondolunk bele, mert sajnos találkozhatunk nem jól telepített kapukkal, holott a kifelé nyíló kapu nem csak akadályozza a házunk előtti gyalogos közlekedést, hanem akár balesetveszélyesek is lehetnek, arról nem is beszélve, hogy nincs jogunk elfoglalni a házunk előtti területet. A kerítésnek és a kapunak is teljes terjedelemben a telkünkön kell állnia használat közben is.

Ebből az következik, hogy meg kell vizsgálnunk, hogy van-e elegendő hely szárnyas kapu nyitásához. Illetve szokásunk-e feljárón állni kocsinkkal, vagy minden esetben hátrébb gurulunk az autóval?

A kétszárnyú kapuk optimális szélessége minimum 3 méter. Ennél kisebb méretben csak szükség esetén gondolkodjunk és ne feledkezzünk meg az autónk szélességéről sem. 3 méter már elegendő ahhoz, hogy egy nem túl rutinos sofőr is fel tudjon állni az autóval, de ha ennél nagyobb a helyünk, az csak még jobb.
Azért persze ne essünk túlzásokba akkor sem, ha korlátlan hellyel rendelkezünk. A méretet csak akkor növeljük jelentősen, ha helyzet megkívánja, ugyanis a szélesebb kapuk nehezebbek is, amik megnehezítik a használatát, illetve a tartószerkezetre is nagy nyomást helyeznek.

Vegyünk például egy 3,5 méter széles kaput. Ez azt jelenti, hogy a szárnyak szélessége 1,75 m (Valójában kb. 1725 mm, mert le kell vonni a tartóoszlopok vastagságát, illetve a zsanér forgáshoz szükséges távolságot.) Tehát ennyi helynek biztosan rendelkezésünkre kell állnia a nyitáshoz. Ha ráadásul a kapu után szeretnénk megállni az autónkkal, akkor logikusan, az autó hosszát is hozzá kell adnunk telkünkön elhelyezkedő kapu és a legközelebbi akadály közötti távolsághoz. Így lesz elegendő helyünk a záráshoz is.

Általában a vásárolt kapukhoz kapunk tartóoszlopokat, de ha esetleg nem így lenne, mert mondjuk magunk vagy egy ismerősünk készíti el egyedi igényeink alapján a kaput, és épített oszlophoz rögzítjük a szárnyakat, ne feledkezzünk meg a burkolat vastagságáról. Tehát építettünk két oszlopot, megvan a kétszárnyú kapu szélessége, tökéletesen elfér, de aztán az oszlopokat még gabionnal vagy zsalukővel szeretnénk fedni. Ezek olyan vastagságot jelentenek, amik eredményeként, az elkészül vagy megvásárolt kapu nem fog elférni a pontosan kimért helyre. A burkolat vastagságát ezért mindig kalkuláljuk be.

Ez mindaddig rendben is van, amíg rendelkezünk elegendő hellyel. De mit tehetünk ha mégsem?

Alapvetően két lehetőségünk van.

Ha a kaput muszáj keskeny méretben kivitelezni, akkor hagyni kell a telek előtt elegendő helyet a szükséges manőverekre, amivel az útról az általában merőlegesen álló feljáróra fordulhatunk. Ez a távolság személygépkocsi esetében 5-6 méter, nagyobb autók esetében 6-7 m. Ha erre nincs elegendő terünk, helyezzük hátrébb a kaput. Ezt akkor is megtehetjük, ha a kerítés sokkal közelebb, a telekhatáron áll.

Van azonban olyan eset, amikor tényleg kevés a tér, és nem tudjuk ezeket a trükköket bevetni. Ebben az esetben választhatunk úszókaput vagy tolókaput. Az úszó- és tolókapuk nagyon stílusosak, így természetesen nem csak szükségből választhatjuk őket.

Először is mi a különbség az úszókapu és a tolókapu között?

Lényegében a tolókapu egy sínen fut kerekek segítségével, amik folyamatosan tartják a kaput.

Ezzel szemben az úszókapu úgymond a levegőben úszik. Ez a megoldás valamivel stílusosabb és az is az előnye, hogy elhagyjuk azt a sínt, amin a tolókapu esetében az autó megdöccen. Ez a sín a gyenge pontja a tolókapuknak, mert igaz, hogy a tartószerkezetre kevesebb teher hárul, és általában ezek a megoldások az olcsóbbak, de ha a sín eltömődik vagy megsérül a kapu akár használhatatlanná is válhat.

Mivel mind a tolókapu, mind az úszókapu a kerítés vonalában kúszik tökéletes megoldás lehet arra, ha nincs elegendő helyünk a szárnyas kapu kialakításához. Azonban ilyen megoldást sem választhatunk minden esetben. Ezért akik csak a stílus kedvéért választanák, gondoljanak bele a következőbe.

Először is van-e elég hely, hogy a kapu beússzon a kerítés mögé?

Nem csak arra kell gondolnunk, hogy „igen persze, hogyne lenne?! Van egy négy méteres kapu a 8 méteres telkemen”

Egyrészről nem szerencsés ha a úszókapu rányílik a személykapura. De a szakemberek már rutinból tudják, hogy az ellenkező irányba érdemes nyitni.

Aztán az úszókapuk esetében a szélesség nem egyezik a nyitási távolsággal ugyanis, mivel a levegőben úszik, kell hogy legyen túlnyúlás, ami a kapu részét képezi, és ami a görgőkön egyik esetben sem csúszik át. A funkciója a kapu megtartása. Ennek mérete típustól és mérettől függően változik. Viszont vásárláskor minden esetben érdemes utánajárni ezeknek a méreteknek, hogy ne érjen minket meglepetés.

Általában azt látjuk a gyakorlatban, hogy az úszókapu rendszer az alábbi példához hasonlóan épül fel.

Példa. Van egy telkünk, aminek a jobb oldalára építjük a házat, ezelőtt van egy kerítés, balra tőle van egy személykapu, majd egy oszlop, majd az úszókapu, és végül egy olyan hosszúságú kerítés, ami mögé beúszik maga a kapu.

Persze kivételek mindig vannak, de általában praktikusság ezt ezt a felépítést szokta indokolni.

Akármi is az elképzelés egy jó szakember megfelelő tanácsokat fog adni.
Ha tőlünk kérne segítséget, keresse bátran szakértő kollégánkat Szadai Cecíliát.
E-mail.: szadai.cecilia@keritesrendszerek.hu

Tel.: +36/20-501-2272

Anyagokról és árakról egy másik cikkben fogunk bővebben beszélni, kövessen minket a Facebookon és az Instagramon, hogy le ne maradjon róla.